Lottó érdekességek

 - a szelvények ára az 1860-as években 20 krajcár körül mozgott Magyarországon
- 1848-ban az első független magyar minisztérium a Bécs-központú lottójátékot betiltotta
- az 1873. évi gazdasági krízis esztendejében a lottó forgalom elérte a 4 millió forintot
- 1957. február 20-án már több mint százezer lottószelvény érkezett be
- egy sima lottószelvény ára 1957-ben 3 forint 30 fillér volt
- 1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, Szekszárdon, ahol a 19. lottóhét nyerőszámait húzták ki
- leghosszabb időszak, amikor nem volt öttalálatos a lottón az 1957-es év 46. játékhetétől több mint egy éven át, 1958 utolsó hetéig tartott
- 1958-ban és 1970-ben, mindössze egy-egy telitalálat akadt a lottón
- legkevesebbet, 529 ezer forintot, 1960-ban érte az ötös
- 1991. 10. játékhetétől vezették be a teljes halmozódást. Ha egy sorsolás alkalmával nem volt telitalálatos, akkor annak teljes nyereményalap-hányada a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növelte
- a legtöbb szelvény, több mint 21 millió darab az 1990. május 24-i sorsolásra érkezett be
- 1990-ben 27 öttalálatos szelvényt regisztráltak, ráadásul ebből 13 májusra, a huszonegyedik hétre jutott (ebből a 13-ból 10 egyazon játékosé volt)
- az öttalálatosok száma évente általában öt és kilenc között mozog
- a 2500. ötöslottó-sorsolást 2005. január 29-én tartották, a 400. öttalálatos pedig 2005. június 25-én született meg
- a 2006. november 25-i sorsoláson valaki két szelvénnyel is öt találatot ért el: az ötheti szelvénnyel játszó nyertes nem volt biztos abban, érvényes-e szelvénye, így egy heti játékra is befizetett, s mindkettővel megütötte a főnyereményt