A lottó története
A lottó - Eredete:
Génua városállam tanácsa, szenátorok kormányzó testülete oly módon újult meg, hogy tagjai köréből évenként öten kiváltak. Az öt megüresedett helyre, előbb 120 majd 90 jelölt közül választották ki az új szenátorokat. Az emberek izgatottan várták a választásokat, és fogadásokat kötöttek az öt polgár személyére.
Aki legalább két személyt eltalált, az valamilyen jutalomban részesült. Persze a legnagyobb ajándékot az a fogadó kapta,aki mind az öt szenátor nevét eltalálta. Ez olyan népszerű lett, hogy külön fogadóirodák foglalkoztak a lebonyolításukkal. Volt egy ember, aki azt javasolta, hogy a játékot tegyék hivatalossá, és jövedelme állami célokat szolgáljon.
A lottó Magyarországon:
Magyarországon a lottó csak a kiegyezés környékén terjedt el, amit annak köszönhetett, hogy külföldi találmány volt és nehézkes játékszabályokat írtak elő. A Magyar Lottóigazgatóság évente 3 millió forinttal gazdagította az államkincstárt. Hamarosan négyszáz gyűjtőhelyet tartottak nyilván. Az Ős-lottó, vagyis a génuai modell alapján elfogadtak betétet határozatlan egyes húzásra, azaz nyerni lehetett az egyes találattal.
Az állami tulajdonú lottónak kedvezett a nagy nyereségekkel járó reklám. A képviselőházban az ellenzék az államilag fenntartott sorsjáték ellen fordult, mert azt állították, hogy az állam nem járulhat hozzá az emberek lealacsonyodásához. A kormány azzal érvelt, ha megszünteti a lottózást, hárommilliós költségvetési hiány keletkezne. Így aztán elfogadták a német minta szerinti osztálysorsjátékot. Ez a játék a második világháborúig fennállott.
A világháború után a totó jött divatba, és a mai modern lottó 1957. január 17.-én született meg, amelynek szervezésével a kormány az OTP-t bízta meg. A szabályzat szerint a kilencven szám közül, csak ötöt húztak ki. Az eladások 40 %-a a költségvetésé, a 60 %-a pedig a nyereményalapba került. A nyeremény összege, az egyes nyerőosztályokon belül, a nyertes szelvények számától függ.
Az első húsz év a tárgynyeremény - sorsolások virágkorát élte. Havonta tartottak tárgynyeremény sorsolást. A nyeremények között szerepelt 505 db öröklakás, 590 db autó, 224 db családi ház, üdülő. A legtöbb öröklakást, - 60-at - 1958-ban sorsolták ki.
1988-ban kísérleti jelleggel bevezették a hatos lottót, 1999-ben pedig a Skandináv lottó volt a sláger.
Érdekességek a lottó történetéből:
1860-ban egy szelvény ára 20 krajcárba került.
1873-ban az évi lottóforgalom 4 millió forint volt. Legkevesebbet, 1959-ben fizetett az ötös lottó.
2005. június 25.-én született meg a 400. öttalálatos.
